Advent1 - Kalocsai Református Egyházközség

Főmenü:

„Csak légy egy kissé áldott csendben” 2020. november 29. ADVENT 1. VASÁRNAPJA

„…Mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot.”( 1Krón 28, 9)

Zsoltárének: 40. Várván vártam a felséges Urat - A hit nemes harca

1. Várván vártam a felséges Urat, És íme, hozzám fordula, Kegyelmesen meghallgata, És rajtam megmutatá jó voltát.:/: Kivőn a mély veremből, És a sáros fertőből,:/: És én lábaimat Szép egyenes kőre Elfelhelyeztette, Vezérlvén utamat.

2. Ada én számba új énekeket Istenünk dicséretire, Hogy akik hallgatnak erre, Higgyék és féljék ő Istenüket. Boldog, aki az Úrban :/: Bízik, szemét elhajtván A kevély népektül, Kiknek minden dolgok :/: Hazugságra hajlók: Tőlük távol kerül.

3. Csudatételidnek sok ő száma, És nagy bölcs gondolatidnak, Hozzánk való jóvoltodnak Sokságát senki meg nem mondhatja. Ha elkezdem számlálni, :/: Nem tudom kimondani, Mert te nem kívántad A sok áldozatot, :/: De hogy fogadjak szót, Fülemet alkottad.

4. Égő áldozat nincsen kedvedben, A bűnért valók sem kellők. Akkor mondom: ím, eljövök, Rólam írás van a törvénykönyvben: Hogy akaratod tegyem, :/: Én kegyelmes Istenem! A te törvényedben Gyönyörködik lelkem :/: És örvendez szívem A te szent Ígédben.

5. Nagy sok népeknek seregeiben Te igazságod hirdetem, Meg nem tartóztattam nyelvem; Jól tudod, hogy én minden időben Jóvoltod magasztaltam, :/: Soha el nem hallgattam Te idvességedet; Hűséggel hirdettem, :/: Mindennek beszéltem Nagy kegyességedet.

6. Uram, én tőlem irgalmasságod Ne vond meg, tarts meg kegyesen, És igazságod őrizzen: Számtalan gonosz reám áradott! Sok nyavalya körülvett, :/: Nagy sok ínség reám jött, Melynek nincsen száma, Mint hajam szálinak, :/: Mik fejemen vannak; Szívem is elhagya.

8. Már tebenned mind örvendezzenek, Akik keresnek tégedet, Kívánják idvességedet, Mondván: dicsőség légyen Istennek! Noha én szegény vagyok, :/: És én szükségim nagyok, De rám gondot visel Az Úr, én megtartóm, :/: Jövel, szabadítóm, Úr Isten, ne késsél!

Dallam: Bourgeois L., Genf, 1551. Szöveg: Béza T., 1519–1605.

Igeolvasás: Olvassuk el a Bibliából a napi Igeszakaszokat: Jób 20 és Zsid 2, 5-18

„…Mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot.”( 1Krón 28, 9)

A héten megkezdődött az iskolákban a pedagógusok tesztelése. A hitoktatók is érintettek ebben, így én is sorra kerültem. Mit mondjak, eléggé féltem, hiszen úgy tudtam, hogy vérből fogják megállapítani azt, hogy elért- e a vírus, vagy sem. (S én nem bírom még a tű látványát se) Így, amíg az iskola felé tartottam, folyamatosan azon gondolkoztam, hogy visszautasítom a tesztelést, mint, hogy ott gyengeségemmel kellemetlenséget okozzak.

Aztán, mikor odaértem, hála Istennek kiderült, hogy nem vérből tesztelnek… Megnyugodtam. De ez a nyugalom csak pár percig tartott, mert a mintavétel után, ott volt a nagy kérdés: vajon mi lesz az eredmény?… És mi van akkor, ha pozitív vagyok? Ill. mivel jár az, ha pozitív vagyok? Már gondolatban a kontaktkutatásnál jártam, amikor megkaptam a jóhírt, hogy negatív lett az eredmény- Hála Istennek! Viszont jövő héten újabb teszt következik, és ez így lesz egész decemberben…

A tesztelések idejét éljük. Van, aki fél tőle. Van, aki nem ért vele egyet. S van, aki örül, hogy legalább tisztában lehet az állapotával. Kedves Testvéreim! Bárhogy is vélekedünk, a tesztelésen át kell esni.

De ha belegondolunk, életünk során többféle „teszteléssel” találkozunk. Találkozhatunk pl. allergiateszttel, ha sportolunk, akkor doppingteszttel. A tudást is gyakran tesztekben mérik le, hiszen vannak olyan dolgozatok, amelyek tesztsorból állnak. Aki autót szeretne vezetni, annak KRESZ teszten kell átesnie. S manapság munkahelyi felvételinél is alkalmazzák a teszteket. Emellett beszélhetünk még minőségi ill. hatást vizsgáló tesztekről is, melyek során kiderül, hogy az adott termék rendeltetésének megfelelően működik- e.

A tesztekre azért van szükség, mert az valójában egy állapotfelmérés. Abból kiderül, hogy milyen az állapotunk, a képességünk, a tudásunk, a kreativitásunk…

Igen, életünk telis- tele van tesztekkel, és folyamatosan „mérnek” minket, milyen az állapotunk, mit tudunk és mit nem, miben vagyunk jók és miben nem…

Legyünk őszinték: valahol, titokban, mi is folyamatosan „tesztelünk”. Teszteljük az embertársainkat. Már a kisgyermek is ezt teszi, teszteli a szüleit, hogy meddig mehet el a csínytevésben. Mi pedig felnőttként már olyan rafináltak vagyunk, hogy úgy forgatjuk, alakítjuk a beszélgetéseink menetét, hogy az adott személyről kiderüljön az, amire vele kapcsolatban kíváncsiak vagyunk. Mit gondol bizonyos dolgokról? Mi a véleménye arról, ami számunkra fontos? Milyen a politikai beállítottsága? Milyen nézeteket vall? Stb…. Próbáljuk szűrni, hogy a beszélgetőpartnerünknek hasonlóan gondolkodik- e, mint mi, vagy teljesen másképp. A legtöbb beszélgetés során egyfajta tesztelés is történik: milyen a másik.

És ugyanígy ezt velünk szemben is megteszi az, aki tőlünk kérdez.

Kedves Testvéreim! Miközben mi nap, mint nap „tesztelgetjük” embertársainkat, aközben azt is tudnunk kell, hogy Isten is „tesztel” minket. Minden egyes embert, benne személy szerint engem is. Azt méri fel, azt szeretné megtudni, hogy Ővé- e a szívünk. Hogy mennyire fontos nekünk mindaz, amit számunkra kijelentett, s amit tőlünk kér. Hogyan viselkedünk? Milyenek vagyunk a gyülekezet közösségében, otthon, a munkahelyünkön, vagy a baráti társaságunkban? Milyen szavak, mondatok hagyják el az szánkat a gyülekezetben, az imádkozás során, akkor, amikor sorban állunk a pénztárnál, amikor dühösek vagyunk, vagy éppen valakiről véleményt alkotunk. Mit mondunk akkor, amikor valakit biztatni, bátorítani kell, s akkor, amikor saját magad életét nézed. Vagy akkor, amikor belekerülsz egy kritikus társaságba, felveszed- e a ritmusukat, vagy tudsz csendben maradni, esetleg biztató szavakat mondani. És a próbák idején is tesztelve van a hitünk. Tudunk- e akkor is hinni, bízni, Isten hatalmába kapaszkodni…

Minden helyzet, alkalom, szituáció, sőt minden pillanat egy nagy teszt az Isten előtt!

De vajon, mi a teszt eredménye?

Ez a teszt nem csak a vírus idejéig tart, hanem mindaddig, amíg élünk. Igyekezzünk, hogy ne valljunk szégyent a mi Urunk előtt!

Kedves Testvéreim! Isten kegyelméből advent első vasárnapja van. Szívünk kedves időszaka ez. A Krisztus- várás ideje. A karácsony várás ideje. Bár most ez az advent más lesz, mint, amit megszoktunk, hiszen a vírus fenyegetettsége szorongat minket. De ne felejtsük el, hogy mindemellett Krisztus szeretete is szorongat minket. Annak a Krisztusnak a szeretete, aki 2000 évvel Betlehemben megszületett, majd később megváltott minket, s most a Mennyből figyeli az életünket, hiszen, ha sikeres lesz a „teszteredményünk”, akkor Maga mellé vesz majd minket.

Szeretnél- e Jézussal ünnepelni? S szeretnéd- e, hogy majd résztvevője legyél a nagy mennyei ünneplésnek is? Ha igen, akkor törekedj arra, hogy az Isten előtti teszten jól szerepeljünk! Ebben segítsen meg minket a mindenható Úr! Ámen.

Kérdések: Mit jelent számodra az adventi időszak? Mik azok a szokások, amikhez évről- évre ragaszkodsz? Hogyan készültél e mostani adventre? (Egyáltalán készültél- e?)

Mi a terved az adventi időszakra? Mit szeretnél elérni? Honnan- hová szeretnél eljutni? Kész vagy- e vállalni az adventi utat, a Jézushoz felé vezető utat?

Ürögdi Ferenc: Minden ádvent

Minden ádvent kegyelem:
Vétkem jóvá tehetem.
Minden ádvent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden ádvent érkezés:
Átölel egy drága kéz!
Minden ádvent alkalom:
Győzhetsz saját magadon!
Minden ádvent ítélet:
Így kellene s így élek!
Minden ádvent remegés:
Isten felé epedés!
Minden ádvent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
Minden ádvent szeretet:
Betlehembe vezetett,
Köszönd meg hát a csodát:
A világ karácsonyát!

Imádság: Drága Istenünk! Az új egyházi esztendő első napján hálatelt szívvel köszönjük meg Neked, hogy erős karod hordozott minket idáig. Velünk voltál, vigyáztál ránk, ha kellett erősítettél, amikor szükség volt rá, akkor vigasztaltál. Adtál örömteli napokat, és sok- sok ajándékot, megannyi meglepetést, amire nem is számítottunk. S adtál nehézséget is, aminek egyáltalán nem örültünk, amik miatt volt, hogy bánkódtunk, szomorkodtunk, vagy majd’ megszakadt a szívünk, de hálásan köszönjük, hogy adtad hozzá a Te erődet is, s végig érezhettük, hogy fogod a kezünket. S volt olyan eset, amiből tanultunk is.

Bocsásd meg, hogy e kegyelmi idő alatt semmit sem változtunk. Semmit. Egy cseppnyit sem. Egy hajszálnyit sem. Egy morzsányit sem. Még mindig önmagunkat tartjuk fontosnak. Még mindig önzők vagyunk. Még mindig a bálványainkhoz kötődünk. Nem tartjuk meg Igédet, s távol vagyunk Tőled, s tékozló fiakként élünk.

Éppen ezért kérünk, hogy csendesítsd le most ezen adventi időben a mi lelkünket. Hogy valóban megláthassuk azt, hogy Te vagy az Isten. Hogy „nincs más rajtad kívül, ami jó nékem”, hogy Te vagy az Úr életünk felett. Készítsd szívünket érkezésedre, hogy legyen hely Számodra a szívünkben. - Milyen döbbenetes, hogy ebben is a segítségedet kell kérni, hogy még erre sem vagyunk képesek… És segíts meg abban is, hogy ne azon siránkozzunk, hogy ez az advent most más, mint az eddigiek, ne gátolva érezzük magunkat, hanem inkább vegyük ezt a befelé fordulás idejének. Talán éppen azért alakul minden így, hogy most egyedül csak Rád fókuszáljuk. Segíts meg, hogy átéljük az adventi várakozás, elcsendesedés áldásait.

Imádkozunk önmagunkért, hogy lélekben megtisztulhassunk, megújulhassunk, s feltöltekezhessünk Lelked által. Imádkozunk családtagjainkért, drága szeretteinkért, kérünk vigyázz rájuk és oltalmazd őket, s segítsd a lelki épülésüket is. Adj békességet, szeretet, megértést minden családba. Áldd meg a gyülekezetünket, hogy ha most a személyes találkozás el is marad, de lélekben és imádságban együtt legyünk. Imádkozunk magyar testvéreinkért határokon innen és túl, s az egész anyaszentegyházért, hogy kegyelmed áradjon közöttünk minden időben.

E mostani járvány idején különösen kérünk az orvosokért, az egészségügyi dolgozókért, kik erejükön felül dolgoznak e nehéz időkben. Vigyázz rájuk is, adj nekik sok- sok erőt. S légy mindazokkal, aki ebben a helyzetben is helytáll a munkahelyén, akár többszörösen is kitéve a fertőzésveszélynek, rájuk is vigyázz, kérünk. Segíts meg azokat az embertársainkat, akik megfertőződtek, kiváltképp azokat, akiknek komoly tünetei vannak. Gyógyítsd meg őket. S kérünk, könyörülj a haldoklókon, s vigasztald azokat, akik e járvány következtében elveszítették szerettüket. S azokért az emberekért is kérünk, akik szintén a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek.

Urunk, köszönjük, hogy ma meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún, köszönjük, hogy a gyertya fénye Rád mutat, a Világ Világosságára, Ki bármilyen sötétségben is képes ragyogni, s nekünk világosságot deríteni, s megvilágítani azt az utat, amin járjunk kell. Áldd meg az adventi utunkat. Mindent köszönünk! Hálásak vagyunk! Szeretünk! Ámen.

Dicséret: 303. Jöjj, népek Megváltója

1. Jöjj, népek Megváltója, Szűznek ékes virága, Mind e világ csudálja, Mint jöttél, Isten Fia.
2. Nem emberi erőtől, De Szent Lélek Istentől Ige testbe öltözék, Szűz méhe megvirágzék.
3. Jöve ágyas házából, Tiszta szűz szent méhéből; Isten, ember ő egyben, Eljött hozzánk már testben.
4. Szent Atyjától földre jött, Szállt poklokra és győzött, Atyjához emelteték, Ő székibe ülteték.
5. Atya Isten szent Fia, E világnak istápja: Gyarló néped sok baja Rád szállt, légy bajvívója!
6. Jászolod immár fénylik, Új világa tündöklik, Melytől éj elenyészik, Hitünk megerősödik.
7. Dicsőség néked, Urunk, Mi kegyelmes Megváltónk! Dicsőség szent Atyádnak És mi Vigasztalónknak!

Dallam: Gregorián dallamból, Erfurt, 1524.
Szöveg: Ambrosius (340–397) milánói püspök himnuszából, Luther Márton.

Imádságos szeretettel: Gera-Cs. Hajnalka

Kalocsa- Fajsz Református Missziói Egyházközség