Hírek, érdekességek - Kalocsai Református Egyházközség
Főmenü:
A kakas szimbólumának évezredei
A Heidelbergi Káté 450 éve
Tőkéczki a 80-es évek végétől szerepet vállalt a református közéletben: részt vett a Protestáns Közművelődési Egyesület megalapításában és a Protestáns Szemle újraindításában. A rendszerváltás után az országos közéletben is aktívabb lett: 1991-től a Hitel szerkesztője, alapító tagja volt a Duna TV kuratóriumának, és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke is volt. 1994-ben a Valóság című folyóirat szerkesztője lett, és ott volt később a Terror Háza alapítói között is.
A kalocsai református gyülekezetből érkező Gera családot arról kérdezzük, miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek az ünnepségre. „Már hónapokkal ezelőtt láttuk a hirdetést, a kezdetektől fontosnak tartottuk, hogy részesei legyünk a közös ünnepnek. A gyülekezetünkkel érkeztünk, látni szerettük volna a protestáns egységet, mert ilyenben még nem volt részünk” – fogalmaz Gera József. Lányai, Eszter és Zsófia még a hajnali öt órai ébredést sem bánják, nagyon tetszett nekik a műsor és a beszédek. „Nagyon érdekes volt a két videó üzenet, amiben a svájci és a német protestánsok köszöntöttek minket, de annak is örültem, hogy élőben hallhattam Caramelt” – teszi hozzá Zsófia. Édesapjuknak is sokat jelentett a közös éneklés és a művészek jelenléte, akik teljes szívből szolgáltak. „Hitoktatóként és kántorként azt tartom a legfontosabbnak, hogy ápoljuk a közösségeinket, kövessük a reformátorok megújító gondolatait és azokat továbbadjuk gyermekeinknek” – mutat rá. Beszélgetés közben felesége, Gera-Csontos Hajnalka szerényen elmondja, ő a kalocsai gyülekezet lelkipásztora, ezért is örül, hogy itt lehet közösségével. „Ez olyan alkalom, amit méltóképp kell ünnepelni. Isten kegyelme ez a szinte felfoghatatlan ötszáz év, innentől a szív reformációja kell folytatódjon” – teszi hozzá. forrás: reformatus.hu
Hegedűs Béla 1958. július 11-én született Ókécskén. A Budapesti Református Theológiai Akadémia hallgatója volt, 1986-ban szentelték fel református lelkésznek. Már ezt megelőzően szolgált Kecskeméten,Tiszavárkonyon és Tószegen. 1983-ban a Lakitelek–Nyárlőrinci Református Társegyházközség lelkipásztora lett.
Október a reformáció hónapja
De mi is valójában a reformáció?
P Ü N K Ö S D
Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám modern változata nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak. Pünkösd: A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja. Jézus keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt, megjelent a tanítványoknak, majd a negyvenedik napon felszállt a mennybe. Erről emlékezünk meg húsvétkor és Urunk mennybemenetelének ünnepén, más néven áldozócsütörtökön. Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap.
Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelket, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is.
Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra.
Két nemzeti emlékhely is lett Debrecenben
Nemzeti emlékhely lett a debreceni Református Nagytemplom és a református kollégium, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által állíttatott emlékoszlopot pénteken, a város napja rendezvényei keretében avatták fel. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében az emlékezetpolitikát nevezte a legmagasabb rendű politikának. "A szembenézés a múlttal nem nosztalgia, (...) a szembenézés mindig a jövő érdekében történik, hogy olyan jövőnk legyen, aminek köze van a múltunkhoz" - magyarázta a miniszter, hozzátéve: az, hogy milyen lesz a jövőnk attól függ, hogyan nézünk szembe a múltunkkal.
Mint kifejtette, a debreceni emlékhelyekhez közösség is tartozik: a Nagytemplomhoz a gyülekezet, a Kollégiumhoz a diákság. "A Nagytemplom sem áll egyedül, mint ahogy a nemzet stratégiája sem létezhet emlékhelyek nélkül" - jegyezte meg Balog Zoltán. Hozzátette: a szellemi-lelki állagmegóvás az oktatásnál, a nemzeti alaptantervnél kezdődik. A debreceni Református Kollégium diákjai méltó folytatói a nemzeti emlékezetnek - mondta.
Kósa Lajos (Fidesz) polgármester kijelentette, "Debrecen büszkén fogadta", hogy a nagytemplom és a kollégium emlékhely lehet. A polgármester hosszan sorolta a kollégium egykori neves diákjait, s azokat a történelmi eseményeket, amelyek okán a Református Nagytemplomnak és a Református Kollégiumnak, a köztük lévő emlékkerttel méltó helye van az ország 11 emlékhelye sorában.Kósa Lajos ugyanakkor megjegyezte: nem csak eleinkre vagyunk büszkék, s reményét fejezte ki, hogy a kései utódok néhány száz év múlva újabb neveket tudnak majd felsorolni, akikre büszke a nemzet. (forrás: richpoi.com)
Tovább a teljes cikkhez...
Az adventi koszorú története
András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe.
Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára. 
A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya. Az adventi koszorút az észak-német területeken, főleg protestáns környezetben készítették századunk elején, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben vált szokásossá, templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni.
Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik.
Az MRE címere
A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8, 31)
Német testvérgyülekezetünk látogatása
2012. október 11-14.
Október 11. és 14. között ismét ellátogatott hozzánk a németországi Rheinbach városából evangélikus testvérgyülekezetünk egy 22 fős delegációja.
Mindig örömmel fogadjuk őket, hisz kapcsolatunk velük valóban élő és aktív. Ráadásul a Rajna menti gyülekezettekkel kötött kölcsönös megállapodásnak, melyet Egyházunk írt alá német testvéreinkkel, tudomásunk szerint mi vagyunk az egyetlen „gyümölcse”. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a rheinbachiakkal gyülekezetünk már az említett megállapodás előtt is jó kapcsolatot ápolt. Ezért úgy vártuk és fogadtuk őket, mint akik hazajönnek! Október 11-én, csütörtök este érkeztek vendégeink hozzánk. Pénteken megmutattuk nekik Kalocsa és környéke szépségeit (könyvtár, paprika múzeum, Bakodpuszta, Hajósi pincefalu stb.). Szombaton Pécs városában töltöttünk el egy egész napot megcsodálva Európa egyik kulturális fővárosa különlegességeit, látnivalóit. Természetesen találkozásaink csúcspontját mindig a vasárnapi istentisztelet jelenti. Így volt ez most is. Manfred Kohlosser hirdette közöttünk Isten Igéjét a János evangéliuma 1,35-42 szakasza alapján. Tartalmas és buzdító üzenetet kaptunk a prédikációból: „Jöjj és láss!” Vendégeink egy énekkel is köszöntötték gyülekezetünket, valamint egy csodálatos, egy híres német festőművész képeivel illusztrált Bibliát ajándékoztak a kalocsaiaknak azzal az üzenettel, hogy a képek és festmények nemzetközi médiumai Isten Igéjének, hisz még ha nem is tudunk mind németül, de a képek közvetítik mindenki számára az evangéliumot. 
Az istentiszteletet követő ebéd után azzal a jó érzéssel intettünk búcsút egymásnak, hogy valóban nagy igazság: Istenben nincsenek korlátok; más nyelven, de ugyanazt a Megváltót imádjuk!
Nagy örömünk, hogy 2013-ban újra nyári tábort szerveznek gyülekezetük gyermekei és családjai számára a Szelidi-tó mellé, illetve, hogy a kalocsaiak meghívást kaptak a viszontlátogatásra, 2013 őszére, ahol tovább folytathatjuk testvériségünk erősítését örömben, derűben, szeretetben.
Auf wiedersehen in Szelid und in Rheinbach!
Rakjuk össze !
Mi a fiatalok véleménye az egyházról? Minket érdekel.
Így indult
A Zsinati Ifjúsági Fórum a Rakjuk össze! kezdeményezésből nőtte ki magát.
Megjelent a Kálvincsillag 2011-es száma
Már másodszor jelent meg a Kálvincsillag, a Magyar Református Egyház hivatalos lapja.
Az évente egyszer jelentkező színes, ingyenes magazinjellegű kiadvány a részegyházak részvételével készült és bemutatja a Kárpát-medencei reformátusság életét. A Kálvincsillag hetvenezer példányban készült el és ingyenesen jut el valamennyi gyülekezethez.
Ezen kívül az interneten is olvasható.
Húsvétvárás
2012. április 5. 9-12 óra
2012. április 5-én gyerekkacajtól volt hangos a kalocsai református parókia udvara, melyet ezen a csodaszép, kora nyári reggelen "megszálltak" a húsvéti örömhírre éhes PicIfi tagjai.
A 31 fős gyerekhad vicces játékokon keresztül ismerkedett egymással, majd Péter bőrébe bújva kísérték végig Jézust a nagyhét eseményein.
Eközben a húsvéti nyuszi is ellátogatott hozzájuk, de mivel nem akarta megzavarni együttlétüket, a templom udvarán rejtette el számukra ajándékait. A feltámadás evangéliumával szívükben, tettre készséggel a lelkükben vágtak neki gyermekeink a kincsek felkutatásának. Mindenki kipróbálhatta magát, mint felfedező, voltak kezdő és profi tojáskeresők is. Ki egyedül, kik csoportosan fésülték át a parókia udvarát.
A vadászatban megéhezett lurkók a gyülekezeti testvérek süteményeitől és üdítőitől új erőre kaptak, melyre szükségük is volt húsvéti dobozaik elkészítéséhez.
Istent dicsőítve, kincsekkel a zsebükben, a Jézusról szóló örömüzenettel a szívükben tértek haza ifjaink délelőtti kalandjukról.
Mini-Magyarország park Kisbéren
2012. július 20.
A Mini-Magyarország parkban olyan híres építmények kicsinyített mását tekinthetik meg a látogatók, mint az egri vár, a soproni Tűztorony, a tihanyi Apátság, a szegedi Dóm vagy a hortobágyi kilenclyukú híd.
A kisbéri tó partján parkosított környezetben, virágágyások között helyezték el az épületek 10-szeres és 25-szörös kicsinyítéssel készült makettjeit.
(Forrás: delmagyar.hu) 
Bibliát az okostelefonra
2012. április 10.
Nehéz azt mondani a történelmi egyházakról, hogy technokraták lennének, de a maguk óvatos módján használják a technológiai újításokat. Az okostelefonoknak és a tableteknek is találtak feladatot a vallásos programozók.
E-könyv-olvasóval, térképekekkel, internetes oldalak appjaival és offline is működő hasznos szoftverekkel lehet egyedivé tenni az okoselefonokat. Húsvét alkalmából azt vettük szemügyre, hogy az internet nyújtotta lehetőségekkel élő, netes miseközvetítéseket és Skype-os imaórákat tartó egyházak mire használják az okosmobilokat.
Cikk és letölthető applikációk linkjei az origo.hu/techbazis oldalán 
Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye 2012. évi közgyűlése
Örömmel számolunk be arról, hogy a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye idei rendes éves közgyűlésének (május 21, hétfő) megszervezésére egyházközségünket kérték föl. Különös megtiszteltetés ez, hisz egyrészt a közgyűlés számít a legfontosabb eseménynek megyei szinten, másrészt pedig csak 38 év múlva kerül ránk újból a sor, a szervezés és lebonyolítás feladata. Természetesen segítségre lesz szükségünk, hogy minden szépen és ékes rendben menjen majd végbe, és hogy jó hírünket vigyék a gyülekezetek. Ezért az elkövetkezendő vasárnapokon, kérjük Testvérünket, kísérje különös figyelemmel az erre vonatkozó hirdetéseket, segítse adományával és hordozza imádságaiban ezt a nagyon szép eseményt.
IFJÚ KÉZMŰVESEK ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSA - Debrecen
2011. november 4.
- 2011. november 4-én került sor a pályamunkák kiállítására és a díjátadásra a Debreceni Művelődési központban. 
Méltán büszkék lehetünk leányainkra, akik a korosztályukban a hímzés kategóriában országos I. helyezést értek el. Köszönet érte szakkörvezetőjüknek Czidorné Anikónak. A nyertes csapat balról: Szabó Liza, Török Rebeka, Samu Sára, Túri Alexa és "Anikó néni"... gratulálunk!